Gárdonyi-szállóigék

A költő legismertebb szállóigéi:

"Kinek-kinek az a szép, ami az ő szívét elgyönyöríti!"

"Inkább becsüljenek kevesebbre, és érjek többet."


"Terhedre én soha nem leszek. Ha csak az árnyékodat látom is, boldog vagyok. Ha a ruhád a szegen függ, én titkon megsimítom. Ha a poharadban víz marad, én iszom meg. S az a víz nekem édes, mint a pogány istenek nektárja."


"Nagy szenvedést átélt ember új szívet kap Istentől."


"Az emberi szívek éppúgy egymás körül forognak, mint az ég csillagai. A magányos ember mindig azt érzi, hogy nincs beilleszkedve a világrendbe."


"Az emberi lélek nem olyan, mint a befagyott tó a magányában sem. Sőt éppen a magányban bontakozik ki, mikor csakis magával foglalkozik. Aki visszavonultan él, nagyobb világokat fedez fel, mint aki utazik."


"A család is... olyan valami az életben, ami becses... Olaj az élet lámpásában."


"Csak nyugodt lelkű ember lehet boldog. Akinek a homlokán nincsenek soha fellegek. Akinek a lelkében nincs soha iszap, se ő nem sároz, se őt nem sározhatják be. Minden gondolata egyenes, becsületes."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése